Iskolatörténet

Szabadszállás városban a közoktatás funkcióját a Szabadszállási Petőfi Sándor Általános Iskola látja el.
Az iskola alapításának idejét pontosan nem tudjuk, de feltételezető, hogy az 1600-as évek elején már volt tanítás.
Feljegyzéseink 1715 óta vannak a „szabadszállási református egyházban”, ahol a debreceni mintájú nevelés és oktatás volt érvényben a 19. század közepéig. Az iskola munkáját a Debrecenből kért és küldött akadémikus rektorok irányították.
Az 1814-ig tartó időszak volt az iskolaépítés hőskora.1819-ben Szabadszállás városi rangra emelkedett. Legbecsesebb emlékünk ebből az időből, hogy Petőfi Sándor tanulmányaiból fél évet iskolánkban töltött. Erről tanárának, Újlaki Istvánnak írásából van adatunk.
1854-ben vezették be a vasárnapi vagy ismétlő iskolát, 1858-tól folyt politechnikai oktatás.
Az akkori intézmény támogatói között tudhatjuk Szász Károly református lelkészt, aki 1868-ban alapítványt tett az iskola javára.
A mára már lebontott Lányiskola 1906-ban, a ma is használatban lévő korabeli Fiúiskola 1907-ben épült.
1919 szeptemberében kezdte meg működését az Állami Polgári Fiú és Lányiskola, mely akkoriban „körzeti” feladatokat is ellátott.
A 20-as évek Gazdasági Népiskoláját is beszámítva 5 féle intézményben folyt a tanítás. 1922-től katolikus elemi iskola is működött, s 1850-1920-ig az izraelitáknak is volt felekezeti iskolája.
1948. július elsejével megszűnt a szabadszállási iskolák széttagoltsága, megtörtént a felekezeti iskolák államosítása. Ekkor tűnt el az „elemi iskola”, s bevezették a kötelező 8 osztályos általános iskolai oktatást.
Ekkor a belterületen (627 fővel) kívül működött még Balázspusztán (132 fővel), a Szőlőkben (154 fővel), Aranyegyházán (102 fővel), Feketén (27 fővel) is iskola. (Összesen 1087 tanuló)
Az 1960-as évek oktatáspolitikai reformja szerint lehetőséget kellett teremteni arra, hogy a külterületi gyerekek is szaktantermi oktatásban részesüljenek. Így került sor 1968-ban a „bekörzetesítésre”, ami azt jelentette, hogy, hogy minden felső tagozatos gyerek a „belterületi iskolába” járt. Elhelyezésükre hétközi kollégium nyílt meg.

Az utolsó külterületi iskolában, a Szőlőkben 1988-ban fejeződött be a tanítás.
A belterületi iskolát korszerűsíteni, bővíteni kellett:

  • 1973-ban adták át a nyolc tantermes „új iskolát”,
  • 1979-ben a tornatermet,
  • 1984-ben a volt Lányiskola helyén felépült 13 tantermes épületszárnyat.

1990-ben a rendszerváltással az iskola az önkormányzat intézménye lett.

2013 január 1-től az iskola fenntartója a Klébelsberg Intézményfenntartó Központ, működtetője Szabadszállás Önkormányzata.

Tevékenységét új törvények szabályozták, arculatát Pedagógiai Programja, SZMSZ-e fogalmazta meg .

A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni.

Iskolánk hosszú múltja alatt többször változtak az iskola épületei, falai, de nem változott a bennük munkálkodó pedagógusok fő célja: emberséget és tudást adni a felcseperedő szabadszállási polgároknak.


   
Szabadszállási Petőfi Sándor Általános Iskola Szabadszállási Petőfi Sándor Általános Iskola
Szabadszállási Petőfi Sándor Általános Iskola
Szabadszállási Petőfi Sándor Általános Iskola Szabadszállási Petőfi Sándor Általános Iskola

<<<vissza

Szabadszállási általános iskola története